Tovább enyhült a nyomás a globális ellátási láncokon. Igaz, a korábbi szintre való visszatérés hosszabb folyamat lehet. A Makronóm Intézet februári Gazdasági monitor elemzéséből kiderül, mire számíthatunk a következő időszakban.
2023. március 05. 08:57
p
4
0
0
Mentés
A Makronóm Intézet februári Gazdasági Monitor elemzése a Globális ellátási láncra nehezedő nyomást mérő indexet (GSCPI) is elemzi.
Ez a mutató kiemelten fontos a kereslet-kínálat várható alakulása, a kereskedői és gyártói készletezés, a szállítási határidők változása, mi több, még az infláció várható alakulásának szempontjából is. A GSCPI-index a járvány és az energiaválság hatására ugyan kitört korábbi sávjából, de az utóbbi hónapok javulását követően már nincs messze a korábban jegyzett, normális értékektől.
A globális ellátási láncra nehezedő nyomást mérő index (GSCPI)
Forrás: Federal Reserve Bank of New York, 2023. 02. 13.
Az indikátor tehát a globális ellátási láncok zavarait mutatja be, növekedése beszerzési elakadásokat és áremelkedést jelez előre. A mutató kiemelten fontos a kereslet-kínálat várható alakulása és a kereskedői és gyártói készletezés szempontjából; a szállítási határidők változása miatt; sőt az infláció várható alakulásának szempontjából is. A Makronóm Intézet elemzői szerint ugyanis a GSCPI és a termelői infláció szoros együttmozgást mutatott az elmúlt időszakban az Egyesült Államokban és az euróövezetben is. S mint ismert, a globális szállítási költségek növekedése, a globális ellátási láncok töredezettsége, mind érdemben járult és járul hozzá az infláció emelkedéséhez világszerte.
Mi a helyzet a hazai növekedési kilátásokkal? Az EU szerint is rendben leszünk.
Európai Bizottság friss, pár hete közzétett előrejelzése szerint, Magyarország 2023-ban elkerüli a recessziót, a 2024-es esztendőben pedig 2,6 százalékos növekedéssel a legjobban növekvő országok között lehet az Unióban.
Ezt mutatja meg a 4.ábra.
A hazai cégek tartják a munkaerőt
A kihívások dacára feszes maradt a hazai munkaerőpiac
a Makronóm Intézet januári munkaerőpiaci vállalati kutatása alapján. A vállalkozások rövid távú kilátásait a magas energiaárak, az infláció, valamint a megfelelő minőségű munkaerő megtalálása befolyásolta leginkább, így többségük kismértékű vagy jelentősebb romlásra számít a külső gazdasági körülményekben.
Saját helyzetük kilátásaiban bizakodók a cégvezetők: kielégítőnek vagy bizakodásra okot adónak ítélték meg azt. A megkérdezett vállalkozások rövid és közép távon döntően nem terveznek elbocsátásokat, mert az értékes munkaerő visszaépítésének későbbi nehézségeit nagyobb kihívásként érzékelik. Több mint harmaduk tervez létszámbővítést a következő időszakban.
Összegezve
Összességében tehát – bár kihívásokkal teli időszak van mögöttünk – a február a növekvő optimizmus jegyében telt világszerte, ezen belül Európában, Németországban és Magyarországon is erősödik a bizakodó gazdasági hangulat.
Sőt, mint azt az Európai Bizottság fent említett, friss előrejelzése bizonyítja, Magyarország már a legjobban teljesítő országok között lehet Európában a 2024-es esztendőben.
A Makronóm Intézet teljes elemzése ezen a linken érhető el.
Éves alapon már csupán egy százalékkal nőttek az élelmiszerárak a KSH friss adatai szerint – a múlt hónapban pedig az árak összességében csak 3,7 százalékkal emelkedtek. A havi adatok a bázishatások miatt hullámzóan alakulhatnak, de éves átlagban az idén 5 százalék alatt maradhat az infláció – értékeli a mai adatokat a Makronóm Intézet szakértője.
Gyakran előfordul, hogy az országok fejlődésének vizsgálatakor csak egy-egy, a szakértők által fontosnak tekintett mutatót vizsgálunk meg, holott ennél sokkal komplexebb egy nemzetgazdaság növekedésének a mérése és megértése. Példának okáért a GDP sem ad teljes képet egy adott ország polgárainak jólétéről, emiatt is kifejezetten félrevezetők a „Románia megelőzte Magyarországot” típusú hírek. Utóbbi példánál maradva nézzük meg, mit mutatnak a jóval komplexebb, a gazdaság és a társadalom szélesebb spektrumát vizsgáló mutatók!