Nem is gondolnánk, milyen károkat okozott a Duna áradása

2024. január 08. 13:56

Szerencsére mostanra levonult az utóbbi évek legkomolyabb árhulláma, megnéztük, milyen károkkal járt.

2024. január 08. 13:56
Danube river overflows in Budapest
Bokor Gábor
Bokor Gábor

Az elmúlt években elég jól elkerülte hazánkat a komolyabb árvíz, legutoljára 2013-ban volt nagyobb árhullám, mindannyian emlékezhetünk, az mekkora károkkal és készültséggel járt. Bár most jóval az alatt maradt a tetőzéskor a vízszint, így is látványos volt a vonulás, hiszen az elmúlt tíz évben nemigen volt arra példa, hogy a fővárosban lezárják a rakpartokat. 

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság tájékoztatása alapján hosszan elnyúló tetőzéssel, a 2013-as vízállásnál közel két méterrel alacsonyabban tetőzött a karácsonyi árhullám Budapestnél. 

A tíz évvel ezelőtti 891 centiméteres tetőzéshez képest most 693 centi volt a legmagasabb érték.

De mivel jár?

A legtöbb munkája értelemszerűen a Katasztrófavédelem munkatársainak volt, akiket rendszeresen hívtak pincékbe, alagsorokba vizet szivattyúzni. Megkerestük a Magyar Biztosítók Szövetségét, van-e bármilyen statisztikájuk azzal kapcsolatban, pontosan milyen káresemények történtek. A MABISZ kommunikációs vezetője lapunknak elmondta, hogy az árvíz kapcsán nem folytattak tagjaik körében külön adatgyűjtést. 

Előzetes informális tájékozódásunk alapján az eddig bejelentett és a lakásbiztosítási szerződések alapján kifizethető károk száma és összege elmarad az egy-egy nagyobb nyári vihar után kifizetett kárösszegtől”

– mondta Lambert Gábor.

Pontosabb információk érdekében megkerestük a nagyobb biztosítókat, náluk milyen adatok állnak rendelkezésre. Őri István Balázs, az Union Biztosító kárrendezési igazgató a Mandinernek elmondta, hogy a dunai áradás kapcsán január 3-ig bezáróan egy árvíz kárbejelentésünk volt. 

Szavai szerint jellemzően az alacsonyabban elhelyezkedő épületek, épületrészek kerülnek ilyenkor víz alá, az elöntött épületek és az ott tárolt ingóságok sérülhetnek, amelyek összetétele változatos, attól függően, milyen funkciót lát el az adott helyiség. 

Jellemzően tároló helyiségek károsodnak, ahol fertőtlenítő takarításra mindenképp szükség van ilyen esetekben”

– közölte.

Őri István Balázs kiemelte, hogy a károk összértéke 20-50 ezer forint, amennyiben csak fertőtlenítés szükséges, majd hozzátette, hogy az ott tárolt ingóságoktól valamint az épület víz általi sérülésétől függően a kár akár nagyobb összeg is lehet. 

Kerestük az Uniqa, a Generali és a Wáberer Hungária Biztosítót is, amint reagálnak, frissítjük a cikkünket. 

Nyitókép: Kurucz Árpád/AFP

 

Összesen 4 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
KBA98
2024. január 08. 16:56
Pedig ez általában így van!
h040183
2024. január 08. 14:59
"Nem is gondolnánk, milyen károkat okozott". Miért kell minden télen rácsodálkozni, hogy tél van? Miért kell minden áradáskor rácsodálkozni, hogy a folyók áradnak??? Aki ott lakik, az tudja. 20-50 ezres kár nem nagy! És akinek esze van az köt boztosítást, akinek nincs esze, az a töltésbe építkezik feketén, aztán picsog, ha kiönt a patak. Ennyi.
Jajdejónekünk
2024. január 08. 14:51
"Őri István Balázs kiemelte, hogy a károk összértéke 20-50 ezer forint, amennyiben csak fertőtlenítés szükséges" Egész olcsón megúsztuk akkor.
machet
2024. január 08. 14:35
Az kizárt hogy gejgőt megelőzni az öreg viz.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!