Szerintük az emberi jogokért úgy lehet küzdeni, ha nem vagy pszichológiai eset.
Alaposan meg is dolgozták a tudományt, ma ott tartunk, hogy az Egyesült Államok orvosainak, pszichológusainak nagy része nem meri még csak részben sem mentális zavarként kezelni a transzszexualitást. Holott eleve abszurd a felvetés, hogy a nemünk lehet ellentétes a testünk nemével.
Meghajolnak a nyomás alatt?
Tulajdonképpen igen. Csak egy példa: Kenneth Zucker Kanadában genderklinikát vezetett, nemváltó műtéteket végzett, csakhogy nem volt hajlandó gyerekeket átműteni. A transzmozgalom emiatt addig vegzálta, aktivistáik addig jártak a döntéshozók nyakára, amíg be nem zárták a klinikáját. Később kapott egy hatalmas kártérítést, de ez mit sem változtatott a dolgon.
Azt a klinikát, ahol egyébként nemváltó műtétet lehetett kérni.
Igen, de nem gyerekeken. Ez volt a bajuk.
Maradva a transzmozgalomnál, hogy tudott ennyire megerősödni egy, a szexuális kisebbségek között is marginális közösség?
Erre a kérdésre nem lehet egyértelmű választ adni. Ráéreztek a korszellemre, ráadásul kellően agresszívak és manipulatívak voltak, a tudományos, oktatási, gazdasági elit pedig meghátrált. Vegyük észre, hogy mennyire manipulatív például, mikor az elfogadást az öngyilkossággal állítják szembe. Ha a szülő nem enged a gyerekének, az azonnal öngyilkos lesz, holott erről szó sincs. A belső, mentális problémákat a műtét nem kezeli, az érzelmi zsarolásnak nem szabad bedőlni.
Azzal együtt sem, hogy az LMBTQ-mozgalomnak vannak jogos követelései, ezekkel foglalkozni kell, és persze nem szabad senkit diszkriminálni, mert mondjuk a saját neméhez vonzódik. Az ugyanakkor, hogy válogatás nélkül elfogadunk mindent, amit mondanak, rendkívül veszélyes. Úgy tesznek, mintha még mindig nagyon-nagyon el lennének nyomva, pedig erről szó sincs.
Magyarországon sem?
Nem, nyilván nem tudom, mit élnek át ők személyesen, s mit tapasztalnak a saját környezetükben, de a törvényi keretek megfelelőek ahhoz, hogy a jogos követeléseiket megkapják, a diszkrimináció és kirekesztés ellen pedig speciális, frissen feltalált LMBTQ-jogok nélkül is lehet küzdeni. Az természetesen fontos, hogy az elfogadásra neveljünk, és a társadalom is, mi, emberek is elfogadóak legyünk, de az LMBTQ-mozgalom ennek ürügyén sokkal tovább megy, és egy különbejáratú emberképet, ideológiát akar elfogadtatni, mintha ez lenne a problémák végső megoldásának záloga.
...”