Sulyok Tamás: Személyes múltamat is vállalva hajtok fejet a holokauszt áldozatai előtt

Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

Sulyok Tamás köztársasági elnök beszédet mondott az Országházban a Holokauszt Magyarországi Áldozatainak Emléknapján, a holokauszt 80. évfordulóján.

A köztársasági elnök szerint nehéz a múlt felidézése e napon, mert elevenen szembesít ma is a régi bűnökkel. „Nehéz, mert – ahogyan Pilinszky János írja – »ami egyszer megtörtént, örökre elkövetkezett«” – idézte a költő szavait Sulyok, aki szerint egy nemzet önbecsüléséhez tartozik, hogyan tekint a múltjára. Mint mondta: nem tagadhatja le „önfia vágta sebeit”,

„Hiszem, hogy az ember alapvetően jóra született. Hiszem, hogy az emberiség feladata az ellenségeskedés, a háború helyett a béke, a békés egymás mellett élés. Hiszem, hogy a szitokszavak, egymás Janus-arcú méricskélése helyett jóra, elfogadásra, bizalomra születtünk” – fogalmazott a köztársasági elnök, majd hozzátette: szerinte azért kell ennek ellenére mégis újra és újra tragédiákkal és eszetlen egymás ellen fordulással szembesülnünk, mert „az egymás iránti tisztelet és mások igazságának elfogadása nélkül folyamatosan kísért minket utunkon a jóra való restség sötét árnya”

Soha többé!

Sulyok Tamás hangsúlyozta: ma, a holokauszt Magyarországi Áldozatainak Emléknapján, a holokauszt 80. évfordulóján arra a több százezer zsidó honfitársunkra emlékezünk, akiket kiszakítottak közülünk. „Értük, magunk és a jövő nemzedékek miatt kell megfogadnunk: Soha többé! 

– szögezte le.

„Az emlékezéssel – miközben megrendülten hajtunk fejet az áldozatok emléke előtt – a jövőért érzett felelősségünket is kinyilvánítjuk. Azt a közösségi felelősséget, amelynek alapján vállaljuk a nemzethez való tartozást – múltunk minden, rossz és jó eseményével együtt –, és amelynek alapján reményteli holnapjaink elé nézhetünk” – tette hozzá a köztársasági elnök.

Sulyok Tamás úgy fogalmazott: az ember mint olyan, szent. Ez a szentség pedig azt jelenti, hogy semmilyen, se vallási, se származási, se világnézeti meggyőződése miatt 

„A sérthetetlen emberi méltóságba vetett meggyőződéssel, és nemcsak meggyőződéssel, hanem az ehhez társuló elhatározással tekintünk az emléknapon egyszerre a múltra és a jövendőre. Közös, egymás iránt mindannyiunk számára kikerülhetetlen felelősséggel. Csak akkor emlékezünk tisztelettel és őszintén áldozattá vált egykori honfitársainkra, embertársainkra, ha újra és újra szembesítjük magunkat a múltra néző, de a mának és a jövőnek szóló kötelességgel” – húzta alá.

Sulyok Tamás reagált a családjáról szóló hírekre is

A köztársasági elnök kitért arra is, hogy tizenkét évvel a holokauszt után született s a családjában azt hallotta, hogy „mi soha senkinek nem ártottunk, nincsenek ellenségeink”. Mint mondta:

„Apám lassan negyven éve halott. Oly’ korban nőttem fel, és ő oly’ korban távozott, amikor a tettesek és áldozatok egyaránt hallgatásba burkolóztak. Legyen szó holokausztról, a szovjet katonák által meggyalázott lányokról, asszonyokról,vagy az ’56-os sortüzekről. Én magam éppen akkor értem abba az életszakaszba, amikor már érett fejjel faggathattam volna apámat, amikor ő már nem élt, mint ahogyan nem érte meg a rendszerváltást sem. Nem tudtam faggatni, így maradtak az ő elejtett szavai és hallgatásai. S ma sem tudom már kérdezni” – fogalmazott.

Majd így zárta sorait: