Újdonságok Sztálin és Molotov hagyatékából

2017. szeptember 28. 22:31

Az erdélyi magyarok 1944-45-ben jobban tartottak a románoktól, mint a szovjet adminisztrációtól – derült ki az eddig publikálatlan dokumentumokból.

2017. szeptember 28. 22:31

Sztálin és Molotov hagyatékából előkerült, mindeddig publikálatlan dokumentumok szerint az erdélyi magyarok 1944-45-ben jobban tartottak a románoktól, mint a szovjet adminisztrációtól. A dokumentumokat Kun Miklós Széchenyi-díjas történész ismertette csütörtökön Kolozsváron, a Minerva Egyesület székházában tartott előadásában, amely a gulagra elhurcolt magyarok sorsát megvilágító publikálatlan dokumentumokról és a Sztálin-hagyaték ismeretlen magyar vonatkozású iratairól beszélt. 

Amint az Erdélyben is ismert kutató fel is olvasta, a Kolozsvárott is megforduló Sikin tábornok 1945 januárjában egy marosvásárhelyi szakszervezeti gyűlés határozatával példázta az észak-erdélyi magyarok helyzetértékelését. A szakszervezeti határozatban a marosvásárhelyi munkások azt kérték: ha felmerül Észak-Erdély hovatartozásának a kérdése, inkább támogatják a tartomány függetlenségét vagy azt, hogy tartozzék a Szovjetunióhoz, minthogy Romániához kerüljön. A tábornok egy bánffyhunyadi kőfejtő magyar tulajdonosát is idézte, aki kijelentette: a magyarok azt szeretnék, ha Erdély a Szovjetunióhoz tartozna, és nem Romániához.  A tábornok azt jelentette feletteseinek, hogy nemcsak a magyarok, hanem az erdélyi románok egy része is negatívan viszonyul a Bukarestből jött román adminisztrációhoz. A román parasztok is úgy vélték, hogy jobb volt a román csendőrök nélkül, akik a két világháború között üres kézzel érkeztek Erdélybe, aztán amikor menniük kellett, hat szekérrel hurcolták magukkal az itt szerzett vagyont. 

Vas Zoltán szerint ehhez az is hozzájárult, hogy a román csendőrök és helyenként a Vörös Hadsereg katonái elkezdték összegyűjteni a volt magyar katonákat, és hadifogolytáborokba viszik őket. Annak ellenére teszik ezt, hogy a katonák korábban többnyire megszöktek alakulataiktól, mert nem akartak Hitler oldalán a Vörös Hadsereg ellen harcolni. A jelentés szerzője szerint ez a Szovjetunió ellen hangolja az erdélyi magyarokat. Vas Zoltán azt is megjegezte: a magyar hadsereg román származású volt katonái nem  osztoznak ebben a sorsban. 

Kun Miklós úgy értékelte, hogy Erdély sorsát némileg az is befolyásolta, hogy a román átállásról Moszkvában tárgyaló román delegáció több bizalmat ébresztett a szovjet vezetésben, mint a kiugrásról tárgyalni küldött magyar delegáció. A román delegációt vezető Laurentiu Patrascanu külön éjszakai találkozót kért a szovjet vezetés későbbi román „felelősétől”, Andrej Januarjevics Visinszkij helyettes népbiztostól, és közölte: ő ugyan Romániát képviseli, de hithű kommunista, és várja a szovjet utasításokat. A magyar kiugrásról tárgyaló Faragho Gábor csendőr altábornagyhoz viszont bizalmatlan volt a szovjet vezetés. 

(MTI)

Összesen 26 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Senye Péter
2017. szeptember 29. 09:37
A vh folyamán Sztalin függőben hagyta Erdély kérdését. Szakértői, Tarle történész és a kommunista Valter Roman (szül. Neulander Ernő) szovjet befolyás alatt levő független Erdély mellett érveltek. Mikor nyilvánvalóvá vált Románia szovjet alávetettsége, Sztalin eltekinthetett ettől a megoldástól.
GV0917
2017. szeptember 29. 09:25
Kun Miklós biztosan tudja azt, amit itt feszegetnek egyesek.Csak nem akart ezzel foglalkozni, mivel az egész arról szól, hogy Sztálin milyen elgondolással fogott hozzá Erdély későbbi "pacifikálásához".Ő tanult a Hitleri rendezésből. Ez a" divide et impera"egyik változata volt. Egyik csatlóst a másikkal szembeállítani a saját (német- szovjet)érdekek mentén.Sőt a németek három szövetségessel játszották ezt a pókert-és sikerrel. Az déli fronton a birodalmat játszó Duce orra előtt húzták el a mézesmadzagot Trieszt-Fiume és Dalmácia olasz kézre juttatsával- míg a horvát USZTASA állam Illíria megalolkotásán fáradozott.Így mindkét ország küldött katonai kontingenst a Keleti frontra- ahol osztoztak a német 6. hadsereg sorsában-a német- olasz- horvát-magyar tengelyt alkotó csatlósként. A román és magyar viszályban a 2. bécsi döntésben -a majdnem 85 %-ot kitevő-Bánát-ot egyiknek sem adta, mert ott volkdeutschok(népi németek )éltek(II. József által odatelepítve.)A magyarok is kérték a Bácskával együtt, de azt mondta nekik Hitler- elégedjenek meg a Bácskával. A 2. világháborúban a román király látta, hogy úgy járna, mint a Bánáttal, ezért a náci Antonescu tábornokot letartóztattaés a Jasi- kisinyovi déii fronton átengedte a szovjet csapatokat- két hadsereget-később ebből kifolyólag másik három hadsereget a német 8.- a magyar 2. és az 1. hadseregeket katlanba zárták. Ez volt a 9. sztálini csapás. Csakhogy:ezek a csapatok áttörték a megerősített szovjet csapatok gyűrűjét és Nagykálló, Nyíregyháza térségében átmentették megfogyatkozott csapataikkal a Tiszán. Volt egy érdekes "rejtély" Faragho altábornagy -a M.Kir. csendőrség felügyelője volt-sárcipőjével.A magyar követnek azt mondta: Küldjenek egy kalucsnit, mert Moszkvában ilyenkor nagy a sár (dozsgyik, dozsgyik veszelej,kapaj, kapaj nye zsalej..) azért került ő a küldöttségbe,mert perfekt orosz nyelvtudása volt.Az NKDV nem tudott mit kezdeni a KALUCSNYI szóval...Így hát a Vozsgy-(gazda- Sztálint így hívták a Vezérkar beosztottjai.Sztáli meg azt várhatta, hogy a görögök révén Románia hátha a "másik győzteshez"(Curchill)slisszol át. Ezek fanarióták- arra ez népszokás.....
Csigorin
2017. szeptember 29. 09:21
"jobban tartottak a románoktól, mint a szovjet adminisztrációtól" ketsegtelen, viszont ez nem az utobbiak erdemenek, hanem az elobbiek gecisegenek tudhato be...
files32
2017. szeptember 29. 07:43
A hagyatékban volt még egy Soros-terv is.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!